Beosztás, Jelenlét, Munkaidő. Tisztázzuk a fogalmakat!
Szerző: webes-munkaido.hu, 2022-04-22 Update: 2022-04-22 07:02:00
Munkavállaló és munkáltató. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a Munkavállaló dolgozni - a munkáltató dolgoztatni.
Karinthy után szabadon így fogalmazhatnánk meg ezt a kapcsolatot.
Persze árnyalja a dolgot, hogy a munkavállaló érdeke, minél kevesebb munkáért minél több juttatást kapni, míg a munkáltató minél kevesebb költségen minél több elvégzett munkát szeretne látni.
Hogy a munkáltató ne tudja kihasználni munkaerőpiaci erőfölényét a munkavállalóval szemben ezért a Munka törvénykönyve szabályozza nekünk, hogy a munkáltató mit tehet és mit nem.
A fogalmak tisztázásakor is innen érdemes indulni, hogy mit mond róluk az Mt.!
Kezdjük a Beosztással
96. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.
...
(4) A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli....
Sok mindent ír még a beosztásról, mikor-mit és hogyan lehet, de az levezethető belőle, hogy az elszámolt munkaidő alapja a beosztás. Ezt nem tudod megkerülni! A beosztás az, ami alapján a dolgozóid felveszik a munkát reggelente, ami meghatározza számukra, hogy mikor kell majd a jövőben elkezdeni a munkát és mikor kell befejezni azt. Beosztás tervezetnek is szokták hívni, nem véletlenül, mert ebben a munkáltató tudatja dolgozóval, hogy azt tervezi, hogy:
- xy munkavállalót
- ekkor és ekkor,
- ettől és eddig
fogja foglalkoztatni.
Fontos felismerni itt a jövőbeniséget, tehát azt tervezi, hogy majd ez lesz a jövőben. Ez még fontos lesz, itt lentebb kitérek rá.
Nézzük a jelenlétet.
Ez a szó egyszer sem szerepel az Mt.-ben, illetve egyszer a leltár kapcsán, de csak annyit ír róla, hogy lehetővé kell tenni a munkavállaló számára a jelenlétet, amikor leltároznak.
A fogalom használata a dolgozók és munkáltatók körében a jelenléti ívből ered viszont ezen nem a jelenlétet rögzítik a dolgozók, hanem a munkakezdés elejét és végét.
Legyinthetnénk, hogy a jelenlét az ugyanaz, mint a munkaidő, de ez nem így van és hogy mennyire nem, azt mindjárt meglátod.
Végül mi lehet a munkaidő?
86. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
...
Egyértelmű a megfogalmazás. Az az időtartam, amikor a dolgozó munkát végez. A munkavégzésre előírt idő a beosztásban van, tehát elvileg lehetne az maga a munkaidő-nyilvántartás is, hiszen beosztásod mindenképpen van, ha nem tervezted meg akkor is van, hiszen beosztást tervezni nem minden esetben kötelező. De a beosztásod nem lehet a munkaidőd, mert a beosztás a jövőbe mutat, míg a munkaidő-nyilvántartás a megvalósult múltat rögzíti. Érted? Nem? Nem baj, olvasd tovább!
Akkor most, hogy is van ez?
Az ember tervez, az isten végez! Vagyis a tervezett vagy előírt beosztás akkor borul, amikor csak tud! Betegség, szabadság, baleset, rosszullét, elalvás, halaszthatatlan tennivaló, elkéredzkedés, feltorlódott munka, sürgős megrendelés teljesítése vagy bármi más okból.
Amikor a beosztás változik, egy dolgot biztosan szem előtt kell tartani! A munkavállaló kérésére történt-e a változás?
Amennyiben igen, akkor változik a beosztás és változni fog a munkaidő is.
Amennyiben nem, akkor nem változik a beosztás csak a munkaidő!
Figyelem! A munkavégzésre előírt idő a beosztásban van, nem pediglen a munkaidő-nyilvántartásban! Ezért tudjuk megállapítani egy napon belül, hogy mi túlóra és mi rendes munkaidő.
Ez azt jelenti, hogy mivel az elszámolás alapja a beosztás és ha a munkáltató nem jelezte a beosztás változtatását 96 órával a változás előtt, akkor az eredeti beosztás szerint kell elszámolni, a túlóra figyelembevételével.
Azaz, Pirike 8-16-ig dolgozik beosztás szerint, munkáltató szól neki, hogy holnap 10-18-ig lesz, akkor Pirikét 8-16-ig megilleti a munkabére + 2óra túlóra jár neki.
Hm.. hát ez van, a munkáltatónak terveznie kell, előre, precízen!
Természetesen, ha ugyanezt Pirike kéri vagy a munkáltató időben jelzi a változtatási szándékát akkor 10-16-ig csak 8 óra munka lesz.
Most szólok, hogy az itt felsorolt példákat még egy rakás más, külső tényező befolyásolja, tehát a példák nem követendőek, mindössze az elvet próbálom vele szemléltetni.
Sokan a beléptető rendszer adatait használják a munkaidő meghatározására. Ez helyes lehet, ha a beléptetés a tényleges munkakezdést regisztrálja.
Amennyiben a beléptetés csak a jelenlétet rögzíti, tehát a beléptetőkártya lehúzása után a dolgozó még kávézik a büfében, jön-megy, üdvözli a munkatársakat, esetleg kiszalad a kisboltba reggelit venni, akkor ez ténylegesen nem munkaidő, hanem valóban csak jelenlét. Ha a dolgozó 8-ra jön dolgozni, ez a beosztás szerinti munkakezdése és ő a beléptető rendszert használva belép 7:30-kor, akkor nem lehet 30 perc túlórája. Ezt a beléptető-rendszerek szépen lekezelik, már amelyik tudja. Jól látszik ebből, hogy a jelenlétnek semmi köze a munkaidőhöz. Ez a fogalomzavar még a papíron töltögetős jelenléti ívek korszakából maradt rajtunk.
Vannak olyan munkahelyek ahol a munka jellegéből fakadóan, nem tartózkodhat olyan személy a munkaterületen, akinek nincs ott semmi dolga. Ezeken a helyeken a szó szoros értelmében a jelenlétet kell nyilvántartani azt, hogy az adott időszakban ki tartózkodott a munkaterületen. Én ezt nevezem jelenlét-nyilvántartásnak, de ezt nem az Mt. hanem a belső céges vagy iparági szabályozások miatt kell megtenni, minden más a munkaidő vagy beosztás nyilvántartásába esik.
A beosztás jövőbenisége azt is jelenti, hogy a munkaidő-nyilvántartása csak és kizárólag a múltban történteket tartalmazhatja! Hiszen gondolj csak bele, ha azt tervezzük, hogy Kati néni bejön dolgozni szerdán nyolcra, honnét tudhatnánk előre kedden, hogy ez meg is fog történni szerdán? Sehonnan, és ezt a munkaügyi ellenőrök előszeretettel figyelik is. Szóval a munkaidő ne legyen kitöltve előre, mert nem tudhatod mi fog történni!
Összegezve:
- Beosztás mindenképpen van! Ha nincs leírt beosztás, akkor az előző beosztás vagy a munkaszerződés meghatározza azt.
- Munkaidőt a munkáltató köteles nyilvántartani, tartalmazza azt, hogy ténylegesen mikor kezdett és mikor végzett a dolgozó
- Ha a munkáltató változtatja a beosztást, köteles azt 96 órával a változás előtt jelezni a dolgozó felé.
- Ha a munkavállaló kéri a beosztása módosítását tegye ezt írásban, visszakereshetően, bizonyítani kell tudni, hogy az Ő kérésére történt (igen, egy e-mail elég, de még egy SMS is megteszi)
- Munkaidőt utólag tartunk nyilván, azt ami megvalósult
- Beosztást előre tervezünk azt amit szeretnénk, hogy megvalósuljon
- Jelenlét nem egyenlő sem a beosztással sem a munkaidővel, az Mt. szerint sem, bár a köznyelv a munkaidővel azonosítja, ám legyen fogadjuk el ezt is.
- A jelenléti íven nem a jelenlétet, hanem a munka kezdést és végét rögzítik, ne szerepeljen rajta a beosztás vagy ha szerepel, akkor külön legyen megvalósult munkaidőrész is előre kitöltés nélkül!
- Ha a beléptető rendszer nem a munka kezdetét regisztrálja, hanem a területre való belépést és az ebből eredő különbségeket nem kezeli le, akkor önmagában ez nem alkalmas munkaidő-nyilvántartására, csak kvázi egy olyan jelenléti ív lesz belőle amit rosszul töltöttek ki
Remélem sikerült mindenkit összezavarnom.
Ez a téma annyira tág és olyan sok jó és rossz példa van előttünk, amit lehetne még boncolgatni, hogy érdemes lenne folytatni, de inkább álljon itt egy ismeretlen munkajogász mondása, ami majd végkép helyre tesz mindent (vagy nem) :
"Ne feledd! Az Mt.-ből levezethető minden és annak ellenkezője is!"
Mások ezeket olvasták még:
Heti pihenőnapok és Munkaidő naptár 2021 | A Magyar Közlönyben megjelent a 14/2020. (V. 13.) ITM rendelet a 2021. évi munkaszüneti napok körüli [...]
Kategória: Hírek, aktualitások
Kategória: Nyilvántartást érintő
Heti pihenőnapok és Munkaidő naptár 2020 | Nem lesz extra hosszú hétvége 2020-ban, cserébe viszont csak két szombat alakul át munkanappá. Három [...]
Kategória: Hírek, aktualitások